Fontos tájékoztató a helyi kutak engedélyezési eljárásairól

2018.11.30. 08:28

TÁJÉKOZTATÓ

a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz

 

1) Mikor létesült kutakra terjed ki jelen eljárás?

A jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy

a, 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.

b, 1992. február 15. napja előtt létesült kutak estében arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni, arra az ásott kúra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében[1]) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni, minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

Az üzemeltetési engedély kiadása külön szankcióval (bírsággal) nem jár. A fennmaradás engedélyezése esetén üzemeltetési engedélyt nem kell kérni. Az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is be kell szerezni, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja, kivéve ha kérelmet nyújt be a kút megszüntetése iránt.

 

2) Milyen engedélyt ad ki a jegyző?[2]

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre[3], vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

 

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez

Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának elvégeztetése.

 

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:

Ha a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 

3) A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú/háztartásban jelentkező vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

A saját háztartásban jelentkező igények ellátását jelentik főként a következő tevékenységek: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására.

 

4) Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során minden esetben szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

 

A vízjogi fennmaradási engedély kérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

  • Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető / kérelmező személye
  • Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos
  • A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint
  • A BM rendelet 2. számú melléklet II. pontjában részletezett tartalmú dokumentáció[4]

 

5) Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek. Részletesen lásd az 1. pontban.

 

6) A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása? A kút mélységének kérdése.

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál (illetékes szakhatóság: Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatalának Népegészségügyi Osztálya). Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell az illetékes szakhatóságot bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel, nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a fennmaradási engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás. (Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 8050 Székesfehérvár, Pf. 947., E-mail cím: fejer.vizugy@katved.gov.hu, telefonszámok: 06/22/514-318; a 06/70/443-9349, vagy az 512-163)

7) A vízgazdálkodási bírság

Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, úgy szabály szerint elsődlegesen a kivitelezővel, másodlagosan a létesítővel szemben vízgazdálkodási bírságot kell kiszabni a fennmaradásról rendelkező határozatban.

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, (a kivitelező tehát nem), aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kutat, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

 

8) Egyéb tudnivalók:

- A kérelem benyújtásához a mellékelt formanyomtatvány kitöltése szükséges.
- Ügyintézési határidő: 60 nap
- A kérelmet Martonvásár Város Jegyzője részére kell benyújtani.
- A jegyző döntése ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a fővárosi és Fejér Megyei Kormányhivatal bírálja el. Amennyiben a jegyző döntése kötelezést tartalmaz (pl. kút átalakítása, elbontása), úgy önkéntes teljesítés hiányában a meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosítása is a jegyző feladata

 

[1] Lásd 6. pontban megjelölt 20 méter mélység.

[2] A kútra magánszemély kérhet engedélyt. Amennyiben a létesítő például gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan! Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.

[3] A jogszerűen létesített kutak meghatározását lásd 1. pontban.

[4] Értsd: formanyomtatvány adattartalma.

Dokumentumok

Elérhetőségek

Brunszvik-kastélypark

2462 Martonvásár.Brunszvik út 2.

+36 (22) 569563

nagy.gabriella@agrar.mta.hu

A Brunszvik-kastélypark honlapja

Polgármesteri Hivatal

2462 Martonvásár, Budai út 13.

+36 (22) 460-004

onkormanyzat@martonvasar.hu

Elérhetőségek és ügyfélfogadás

Képviselő-testület

2462 Martonvásár Budai út 13.

+36 (22) 460-004

horvath.balint@martonvasar.hu

Járási Hivatal

2462 Martonvásár Budai út 1.

+36 (22) 569-280

hivatal.martonvasar@fejer.gov.hu

Elérhetőségek és ügyfélfogadás

Kormányablak / Okmányiroda

2462 Martonvásár Budai út 1.

+36 (22) 460-081

kormanyablak.martonvasar@fejer.gov.hu

Forum Martini

+36 (20) 924-9946

kommunikacio@martonvasar.hu

Impresszum

Kommunikáció

+36 (20) 270-5900

csoma.tamas@martonvasar.hu