A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. Számos hazai és külföldi szakember látogatott el azzal a céllal a Velencei-tóhoz, hogy a nagy kócsag, a kanalasgém és más madárfajok életét és szokásait tanulmányozza. A Madártani Intézet javaslataira a terület 1958 óta védett rezervátum.