Belegondolni is bizsergető, hogy mostanra szinte hagyományosnak tekinthető az ősz eleji élménybeszámolónk. Ha arra gondolok, hogy kereken egy évtizede fogant a gondolat, hogy újra kéne éleszteni a martonvásári cserkészetet. Eleinte voltak a leküzdhetetlennek tűnő akadályok és a teljes tanácstalanság, hogy hol is kéne elkezdeni…
Mostanra pedig arról számolhatok be büszkén a gyerekeinkre, hogy idén nyáron a tábor keretein belül nyolcan is letették a fogadalmat. Azt a fogadalmat, ami által ténylegesen, és hivatalosan is Cserkésznek mondhatja magát valaki. Ilyenkor kapja meg a gyermek a szemmel látható „megkülönböztető jelzését” is, a várva várt zöld nyakkendőt. Nem véletlen, hogy 10 éves kor alatt „csak” újonc lehet. A zöld nyakkendő már felelősségteljes embert kíván, hisz bármerre menjen is, ha viseli, minden cserkészt képvisel, rajta keresztül ítélik meg a többieket is. Míg a kicsiknek két törvényt kell betartani, a nagyoknak már tizet, mely alapja az egész mozgalomnak. A legszebb, hogy mielőtt fogadalmat tennének, nem csak bemagolják, mint egy leckét, hanem mindegyiket játékosan feldolgozzák előtte és magukévá teszik, hogy aztán önként vállalják mindegyik pont betartását. Legjobb tudásuk szerint.
1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész, ahol tud, segít.
4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.
7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta.
Az idei tábor gyönyörű helyen volt, 3 km távolságra Balatoncsicsótól, egy hatalmas tisztáson az erdő szélén. Az önkormányzat nagylelkű támogatásának köszönhetően végre saját sátrunk is lett, amit maximálisan be is laktak a lányok. Klambauerné Nagy Mónika, a csapatparancsnok végig ott volt a nagyokkal, én az ötödik napon csatlakoztam a kisebbekkel. Felsorolni is hosszú lenne, mi minden bele volt sűrítve ebbe a pár napba, de túra, szabad ég alatt alvós portya, és még strandolás is belefért a kézműveskedés és sok-sok játék mellett. Minden este más és más őrs készült műsorral az esti tábortűzhöz, és ha azután még vigyázban végig tudták állni a zászlólevonást a kicsik, már szinte elég volt az esti fogmosás után felolvasni az esti mese címét, a legtöbben már el is aludtak.
| Farkas-Nagy Veronika