2023. november közepétől új főigazgató vezeti az Agrártudományi Kutatóközpontot, Martonvásáron. Dr. Kontschán Jenő kiemelkedő szakértője az atkakutatásnak, több mint 300 ismeretlen fajt fedezett fel eddig, a megjelent tudományos publikációinak száma is 300 feletti. Fontosnak tartja az ismeretterjesztést, a tudományos kutatások közérthető módon való megismertetését. Trópusi gyűjtőútjairól már gyermekeinek is mesélt, hiszen a „tudomány” minden korosztály számára érdekessé tehető. Ismerjék meg szakmai tevékenységét!
Dr. Kontschán Jenő 2023. november 16-tól tölti be az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) főigazgatói szerepét. Az ATK Növényvédelmi Intézetének 7 éve igazgatója, igaz pályája nem indult ilyen könnyen, több kudarccal és nehézséggel is szembe kellett néznie. Vidéki gyerekként, szülővárosában, Oroszlányban fordult érdeklődése a természet felé, azonban felsőfokú tanulmányai elvégzését követően (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem) nem kapott a környéken kutató állást, így általános- és középiskolai tanárként dolgozott, majd az építőiparban segédmunkásként, miközben doktori tanulmányait folytatta.
Szerencsésnek érezte magát, amikor végül tudományos segédmunkára, talajcsapdák válogatására kapott állást a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM), így Budapestre költözött. Az MTM-ből gyorsan átkerült a korábban Balogh János professzor által alapított MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoportjába, ahol feladatául az atkák kutatását kapta. 2011-ig - a kutatócsoport megszűnéséig - dolgozott ott és több, mint 150 eddig ismeretlen atka fajt fedezett fel és írt le ezen idő alatt a világ minden tájáról. A kutatócsoport megszűnése váratlanul érte, így új lehetőségek után kellett néznie. Az ATK Növényvédelmi Intézetének akkori igazgatója, Kiss Levente lehetőséget látott benne. Négy év múlva az Állattani Osztály vezetője, majd még abban az évben az intézet igazgatója lett. Kutatásai a növényvédelmi állattan irányába fordultak, mindezek mellett azonban további - eddig ismeretlen - 150 újabb atka fajt felfedezett fel.
Oktatóként számos magyar egyetemen tanított, többek között az ELTE-n biológusoknak állatrendszertant, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen növényorvoknak növényvédelmi állattant. Jelenleg részmunkaidős kutatóprofesszor a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Több MSc és PhD hallgató munkáját segítette, segíti hazai egyetemeken (ELTE, MATE, SE, SZE).
Megjelent tudományos publikációinak száma az atkákról, kullancsokról, levélbolhákról és más rovarokról 300 feletti. Fontosnak tartja az ismeretterjesztést, ezért rendszeresen ír a Kertészet és Szőlészet szaklapba is.
Trópusi gyűjtőúton volt már Kenyában és a Dominikai Köztársaságban, sokszor járt a Távol-Keleten, valamint több tucat gyűjtőexpedíción volt a Balkán-félszigeten is.
Több, mint 10 könyve jelent meg, legújabb a „Kis akarológia – az atkák titkos élete” megtalálható a nagyobb könyvesboltokban. 2006-ban doktorált (PhD), 2020-tól az MTA doktora (DSc). Nevét számos állat (csiga, rovar, földigiliszta és atka) is viseli.
Szabadidejét legszívesebben két kisfiával tölti, akikkel előszeretettel gyűjt rovarokat és természetesen atkákat.
Morber Janka
