Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy az osztályunk kipróbálhatja a síelést.
Először azt hittem, valódi havas pályára megyünk, de Gabi néni elmondta, hogy műanyag pályára készüljünk.
Vonattal utaztunk Budapestre, aztán egy rövid ideig buszoztunk majd egyszer csak meg is érkeztünk a helyszínre.
Meglepődtem, mert tényleg nem volt hó, hanem színes műanyaggal volt borítva a talaj a gyakorlópályán.
A fiúk kezdték a gyakorlást, a lányok addig egy konténer tetejére mentek fel és onnan figyeltek minket. Jókat nevettek rajtunk, hiszen viccesek voltunk a felszerelésben.
Lassan hozzászoktunk a nehéz mozgáshoz, furcsa volt, hogy tényleg úgy csúszott, mint a jég, vagy, mint a szánkó a havon.
A lejtős pálya feléről szépen, lassan kezdtünk lecsúszni és háromszori lecsúszást után a lányok következtek. Ők is nagyon élvezték a síelést, és mi is jókat nevettünk rajtuk, mert ők is nehezen tudtak egyensúlyozni.
Az oktató azt is elmesélte, hogy az igazi sípályákon sok szabályt kell betartani, hogy ne történjen baleset.
Tetszett ez a sport, de egy igazi, havas pályán biztos, hogy még jobb lenne.
Márhoffer Máté 4.b.
