Felépült a nyesttámadásból Gyémánt, a gyerekek kedvenc macskája
A világ legnyugodtabb és legszófogadóbb macskája Gyémánt, Martonvásár legismertebb állata. És valóban: ha bárki betér a Macska Fogadóba, akkor nagy eséllyel az utcafront felőli vendégtérben, az ablakban láthatja heverészni. Eddigi rövid élete során ugyanakkor két megpróbáltatás is érte: előbb testvérét, Hamut vesztette el, majd súlyos nyesttámadást érte. A cicáról a gazdája, Baksainé Arany Marcsi mesélt.
- Korábban volt egy cicánk, Lüszi, aki két évvel ezelőtt leukózisban (a macskák egyik legsúlyosabb, vírusos eredetű betegsége, amely megtámadja az immunrendszert és daganatos megbetegedéseket okozhat - a szerk.) elpusztult – emlékezett vissza Marcsi. - Még nem volt két éves, amikor elment, és aztán másfél évig nem is volt macskánk. Megbeszéltük Arnolddal (Marcsi férje, ők ketten a Macska Panzió és Fogadó tulajdonosai – a szerk.), hogy ennyi volt, nem szeretnénk többet cicát, mert érzelmileg nagyon megrázott minket a távozása, nagyon fiatalon hunyt el. Azt azért tudni kell rólam, hogy a macskákat nem kedveltem, sőt. Lüszi aztán hozzánk került és mindig az ölembe mászott, így lassan megszerettem. Sajnos megbetegedett. Bár mindent megtettünk érte – kezeltettük, és az előírt oltásokat is megkapta –, semmi sem segített. Végül, hogy ne szenvedjen tovább, el kellett altatni. Engem és Arnoldot is nagyon megviselt az elvesztése, ezért másfél évig nem tartottunk macskát.
Egyszer aztán Arnold felvetette, hogy mégiscsak jó lenne egy cica, hiszen Macska Panzió vagyunk. Végül Gyúróról az egyik barátunk szólt, hogy van egy ismerősük, ahol orosz kék macskák születtek. Először egyet akartunk elhozni, de Arnold javasolta, hogy fogadjuk örökbe a testvért is, akkor elvannak magukban is. Így aztán 2024. áprilisában 6-7 hetes korukban elhoztuk őket. Arnold Cserháti Zsuzsa tisztelőjeként az énekesnő híres daláról nevezte el őket, így lettek Hamu és Gyémánt. Úgy tudtuk, hogy két kislányt vettünk magunkhoz, de aztán menet közben kiderült, hogy az egyik kisfiú. Hamu, a hím folyamatosan elmászkált, mígnem az étterem előtt sajnálatos módon fél éves korában elütötte egy autó. Gyémánt szerencsére nem tartott vele. Őrá viszont nagyon vigyázunk, ivartalanítottuk is.
Manapság éjszakára is mindig becsukjuk Gyémántot, de idén tavasszal több alkalom is volt, amikor lámpaoltásra sem jelent meg, így kint éjszakázott.
- Egyik reggel úgy jött meg, hogy húzta a jobb hátsó lábát, a farka is lógott – idézte fel a történteket Marcsi. - Patrícia, az állatorvos rögtön a budaörsi állatkórházba küldött bennünket, ahol azt mondta az orvos, hogy Gyémánt vélhetően aludt, amikor hátulról megtámadta egy nyest. Szerencsére nem elölről rontott rá, mert akkor a torkát is elkaphatta volna. El kellett bódítani, hogy egyáltalán megvizsgálják, mert nem engedte magát. A szőrét leborotválták, vért is vettek tőle, és a fognyomok alapján megállapították, hogy valóban nyest bántotta. Szerencsére nem kellett műteni, bár először azt gondolták, hogy eltört a medencecsontja, de mégsem. A farka tövénél idegeket ért a harapás, és egy hétig rehabilitáción volt a 7-es szobában. Napi három injekciót kapott, végül szépen helyrejött.
Bár a nyesttámadás érthető módon megviselte Gyémántot, alapvetően rendkívül nyugodt, kiegyensúlyozott és béketűrő természetű, pedig egy igen ingergazdag környezetben él. Az étteremben rengeteg gyerek is megfordul, akik mindig simogatják, húzzák-vonják őt. Ő ezt eltűri, mi több, a cirógatást igényli is.
- A vendégek számára kihelyeztünk néhány szabályt, amelyek között azt is kérjük, hogy ne etessék Gyémántot, és ezt mindenki tiszteletben tartja – mondta Marcsi. – Gyémántnak mindene megvan, nincs szüksége egy-egy leeső húsfalatra, ráadásul soha nem is megy oda senkihez kunyerálni. Esetenként előfordul az is, hogy a gyerekek túlzásba viszik a szeretgetését, de Gyémánt akkor sem karmol vagy harap, hanem szépen visszahúzódik.
Gyémánt napjai egyformán telnek. Éjjel alszik, reggel a takarító személyzet kiengedi, 11 órakor megjelenik enni, aztán délután négy óráig szundikál. Ezután újra etetés és onnantól ismét alvás.
- Nem egy játékos cica – árulta el Marcsi. - Minden eszközt megvettünk neki, próbáltuk mozgatni, de nagyon ritka, amikor hajlandó játszani. Az ivartalanítás előtti időszakban aktív volt, tetőn mászkált, féltünk is mikor honnan esik le, de a műtét után lenyugodott és beállt a mostani ritmusa. Reggelente azért elég aktív: összefogdossa az egereket és a madarakat, de nem eszi meg őket, csak hazahozza. Egy éves koráig huncutkodott, felugrott az asztalra, de erről hamar leszoktattuk. Mérges sosem voltam rá. A konyhába nem megy, csak az ajtóból néz be oda. Ösztönösen tudja, mit tehet, mit nem. A higiéniát maximálisan betartjuk, illetve betartatjuk vele. Kényeztetjük, van fésűje, takarója, több gyémánt kinézetű bizsu nyakéke, minőségi macskaeledelt kap, időnként leveshúst is. Jó dolga van nálunk, az biztos.
szerző: Nagy Szabolcs
képek: Kunsági Kinga