arrow caret

Martonvásár

A grófnők városa, a kisvárosok grófnője

Martonvásár

Kastély, zene, szerelem

Martonvásár

Beethoven és a halhatatlan kedves városa

Martonvásár

tRendi kisváros

Martonvásár

Történelem és kultúra

Martonvásár

Természet és tudomány

Martonvásár

Agroverzum, Beethoven Múzeum, Óvodamúzeum

Martonvásár

Brunszvik kastély és parkja

Martonvásár

A kultúra és a közösségek kisvárosa

Ön itt áll: forummartini.martonvasar.hu

Komoly kihívások elé nézünk - Takarékos önkormányzat, emelkedő kiadások

Intézkedési programot jelentett be az önkormányzat annak érdekében, hogy az Európa-szerte jelentkező energiaválság negatív hatásait ellensúlyozza. 20 százalékos energia megtakarítást tervez a városvezetés, az emelkedő rezsiárak ellensúlyozására „Családi rezsialapot” hoz létre a rászoruló családok részére a Képviselő-testület, és a bevételek növelése is napirendre került. A javaslatcsomagról Dr. Szabó Tibor polgármestert kérdeztük.

- Az utóbbi időszak egyik legnagyobb vihart kavart bejelentését tette meg, amikor a közösségi médiában bejelentette az energiaválság kezelését célzó, akkor még csak tervezett intézkedéseket…
- Úgy gondolom, hogy az őszinte beszédnek nincs alternatívája, akkor sem, ha az vihart kavar. Pláne nincs értelme mellé beszélni akkor, amikor olyan válságos időszakot élünk, mint manapság, és azt még csak nem is sejtjük, hogy mi vár ránk. Mindannyian érezzük a saját bőrünkön is, hogy a szomszédban dúló háború olyan kihívások elé állít bennünket, amikre korábban egyáltalán nem számítottunk. Az elszálló megélhetési költségek, energiaárak és rezsiköltségek rendkívüli helyzetet teremtenek. A rendkívüli helyzetekben pedig rendkívüli megoldásokra van szükség, hiszen a közös költségeink növekedése – például az intézményeink, az iskola, óvoda, bölcsőde, egészségház, stb. energiaköltségei - óvatos számítások szerint is hatszorosára, tízszeresére fognak emelkedni.

- A kérdés persze az, hogy ezeknek a közös terheknek a viselésében mi az elvárható a közösségtől…
- Tény, hogy a rezsikiadások a magánszemélyeknél és a vállalkozásoknál is többszörösére fognak emelkedni, de nincs ez másként az önkormányzatoknál sem. Azzal a nem kis különbséggel, hogy az önkormányzatok esetében hosszabb távú szolgáltatási szerződések alapján történik az energiaszállítás, ami békeidőben kiszámíthatóságot és stabilitást jelent. Most azonban ennek éppen az ellenkezője igaz: a rendkívül bizonytalan piaci helyzet miatt egyelőre csak becslések vannak arra nézve, hogy mekkora plusz teher lehet az önkormányzatnak az energiaárak emelkedése. Optimista becslés szerint ez a mi kisvárosunk esetében 200 millió forint, de rossz esetben lehet 400 millió forint plusz is. A családok esetében az állam az energiaárak növekedésének egy részét átvállalja, tehát a rezsicsökkentés számos családnak továbbra is megoldást jelent. De nagyon más a helyzet a városoknál- önkormányzatoknál, ahol az állam “kiszállt” a veszteségek finanszírozásából, ezért
minden önkormányzatnak egyedi döntéseket kell hozni, miképpen tudja kezelni a kialakult helyzetet. Ahogy mondtam, nekünk jó esetben is 200 millió forint plusz kiadást kell finanszírozunk és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a minimálbérért, vagy alacsony bérért a városüzemeltetésben, óvodában, stb. dolgozó alkalmazottakon is segítenünk kellene, hiszen minden munkavállalóért a saját munkáltatója a felelős ebben a megélhetési válságban.

- Visszatérve az energia kérdésére, először is a saját portáján áll neki minden szervezet a spórolásnak, gondolom.
- Természetesen igen. A „Takarékos Önkormányzat” azt jelenti, hogy átlagosan 20 százalékkal csökkentjük az energiafelhasználásunkat. Ezzel és kisebb energetikai beruházások megvalósításával számításaink szerint 50 millió forintot tudunk majd megspórolni. Ez a spórolás azt jelenti, hogy az óvoda és az iskola kivételével az intézményeinkben legfeljebb 20 fok lesz, a sportlétesítményekben pedig 18. A fűtésen kívül a közvilágításon és a díszvilágításokon is spórolni fogunk, amit lehet le fogunk kapcsolni. Ezek azok az intézkedések, amiket részben azonnal meg tudunk hozni, és azonnali megtakarítást jelentenek mindannyiunk számára.

- Különféle beruházások elhalasztásáról is szó van.
- Igen így van, de itt érdemes a dolgot szétválasztani. Azokat a beruházásokat nemálltjuk meg, amelyek hosszabb távon szintén a spórolás irányába vezetnek. Így a napelemes rendszerek telepítései, a villanyfűtésre, hőszivattyúra való áttérést célzó fejlesztések továbbra is napirenden vannak. Felelős városvezetőként azt hiszem nem is hozhatnánk ezekkel ellentétes döntést, hiszen nem élhetjük fel a jövőnket. Azon beruházásokat szintén végigvisszük, ahol a munkálatok megállítása azonnali veszteséget, plusz költségeket, kiadást okozna a városnak. Ilyen például a budai úti járdafelújítás, a külterületi útfelújítás, a csapadékvizes projektünk, a sportsétány burkolása, ami mind állami támogatásból, pályázatból valósul meg, ha ezt megállítanánk, akkor jelentős anyagi kár érne minket. Az összes olyan beruházást leálltjuk, illetve elhalasztjuk viszont, ami nem az energiahatékonyság javítása irányába mutat, vagy olyan fázisban van még, hogy nem keletkezik plusz kiadás a leállás, vagy elhalasztás miatt.

- Menekülés a jövőbe, a fenntarthatóságba - mondhatnánk. Ugyanakkor a kommunális adóról építményadóra áttérés, és az akkor még csak tervezett minimális, reális és optimális összegek köztudatba dobása felborzolta a kedélyeket-...
- Azt mindenkinek látnia kell, hogy kényszerpályán mozgunk: ahogy az előbb is említettem, az elszálló energiaárak miatt a közös költségeink 200-400 millió forinttal nőni fognak, amit nem lehet „piaci” alapon kigazdálkodni és csak spórolással sem fogjuk tudni a keletkező hatalmas plusz terhet fedezni. Egyszerűen nincs más választásunk, mint áttérni az építményenként fizetendő adóra, és új adószintet is meg kellett határoznunk. Három javaslat került a képviselőtestület elé, egy évi 45 ezer, egy évi 60 ezer és egy évi 75 ezer forintos. A bizottságok és a testület
egyöntetűen a legalacsonyabb szint bevezetése mellett döntött éppen azért, mert jól tudjuk, hogy a jelenlegi krízis közeli gazdasági helyzet mindenkit megterhel. Az emelkedő közös költségeink finanszírozhatósága szempontjából egyébként az évi 75 ezer forintos adószint lett volna az optimális megoldás…

- De nyilván felmérték, hogy az optimális adószint távolról sem lenne optimális azoknak a családoknak, akiknek az emelkedő infláció és az égbe szökő energiaárak is komoly gondot fognak okozni ebben a fűtési szezonban.
- Talán elmondhatom, hogy polgármesterségem eddigi tizenkét évének egyik legnehezebb időszaka ez, láttam a bizottsági tagokon és a képviselőkön is, hogy a döntés súlya milyen nagy terhet jelent számukra. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az ingatlanadó bevezetése nem népszerű intézkedés, de ismét szeretném hangsúlyozni, hogy nincs más választásunk. Az egekbe emelkednek a közös költségeink, amit spórolással csak részben tudunk ellensúlyozni. Az új adónemből egyébként a terveink szerint 30 millió forint plusz fog befolyni a lakosság részéről.
Természetesen felelős városvezetőként ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy az arra rászoruló családoknak ne nyújtsunk segítő kezet az emelkedő rezsiárak finanszírozásában. Éppen ezért úgynevezett „Családi rezsialapot” hozunk létre, amelyben első körben több, mint 12 millió forintot különítettünk el azon családok számára, akiknek a fűtési szezonban szükségük lesz külső segítségre a számláik kifizetésére.

- A legelesettebbek tehát számíthatnak az önkormányzat segítségére még ebben a nehéz időszakban is. De éppen az ingatlanadó bevezetése kapcsán vetődött fel többekben, hogy miért a családoknak, az embereknek kell megfizetni a plusz költségeket?
- Az ingatlanadó éppen azért egy „igazságos” adó, mert vállalkozások, gazdálkodók éppúgy megfizetik, mint a magánszemélyek. Sőt. A vállalkozások még többet fizetnek. Nem csak összességében, hanem egy-egy ingatlan vonatkozásában is. Ezt a költséget tehát ők viselik nagyobb részben. Körülbelül 70-30 arányban a plusz befizetések tekintetében is. Fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy döntöttünk arról is, hogy a lakosság által befizetett plusz adót csak és kizárólag a lakossági alapszolgáltatások többletkiadásaira lehet fordítani: ilyen az óvoda, a közvilágítás, a segítő szolgálat, benne a bölcsőde, az egészségház, stb.
Egyébként a környező városokban már korábban áttértek az építményadóra: Érden, Bicskén és Velencén már régóta ezt az adózási módszert alkalmazzák, az adó mértéke pedig ezeken a településeken már korábban is akkora volt, mint amit mi csak most vezetünk majd be.

- Más téma: miért van szükség  az új házszámozásra, a házszámozás rendbetételére?
- Egyrészt azért, mert ez egy régi adósságunk. A mostani helyzet még mindig szinte majdnem ugyanaz, mint a rendszerváltás előtti állapot volt, és ez sok problémát, adminisztrációs gondokat okozhat. Másrészt a téma nagyon szorosan kapcsolódik az ingatlanadóhoz, hiszen az ingatlan megfelelő besorolása, az ingatlannal kapcsolatos adatok helyessége zsebbe vágó kérdés lesz. Az önkormányzat minden, az ügyintézéssel kapcsolatos anyagi terhet magára vállal a magánszemélyek tekintetében, de mindenkinek meg kell győződnie személyesen arról, hogy a
földhivatalban a valóságnak megfelelően vannak-e feltüntetve az ingatlanjára vonatkozó adatok.

- A takarékossági intézkedések bevezetésével körülbelül 50 millió forint spórolható meg, az adómódosítással pedig körülbelül 100 millió forint plusz bevétel keletkezik. Ez összesen 150 millió forint, miközben ahogy mondta a közös költségünk az elszabaduló energiaár következtében 200, de akár 400 millió forinttal nő. Van egy jelentős hiány továbbra is…
- Pontosan ez a helyzet. Ezért is mondtam, hogy kényszerpályán mozgunk. Annyit tehetünk egyelőre, hogy elkezdünk takarékoskodni, illetve kérjük a közösség hozzájárulását a közös költségek emelkedéséhez. Más lehetőségünk egyszerűen ebben a helyzetben nincs, és ahogy Ön is mondta, szinte biztos, hogy ez sem lesz elegendő ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk az energiaválság következményeit. Sajnos nem jelent vigaszt számunkra, de ezzel a hazai önkormányzatok elsöprő többsége is így van, úgyhogy abban reménykedünk és bízunk, hogy központi, kormányzati segítség érkezik a válsághelyzet kezelésére.