A kamerás megfigyelésről általában
Mára már általánossá váltak az ingatlanokon elhelyezett térfigyelő kamerák, azonban az ehhez kapcsolódó jogi háttérrel nem minden kameratulajdonos van tisztában. Ezen tájékoztatóban azokat a tudnivalókat tekintjük át, amelyek segítik a kamerák üzemeltetését a jogi szabályozás szempontjából. A kamerák üzemeltetése ugyanis számos személyiségi jogi, adatvédelmi kérdést vet fel, a GDPR hatályba lépése óta az adatvédelmi előírások jelentősen szigorodtak és a kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása súlyos bírságot eredményezhet.
A kamerával történő megfigyelésről külön jogszabály nem rendelkezik, a vonatkozó, fontosabb szabályok az alábbi jogszabályokban találhatók meg:
a 2011. évi CXII. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,
GDPR, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (eu) 2016/679 rendelete
a 2005. évi CXXXIII. törvény, amely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól rendelkezik,
a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, mely a munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatos jogszabályokat tartalmaz.
Személyes adatot felvenni csak az érintett beleegyezésével szabad (kivéve, ha egyéb törvény elrendeli a személyes adat kötelező kiszolgáltatását) és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás útját. (A személyes adatok védelme a nem természetes személyek adataira nem vonatkozik.)
A vonatkozó törvények betartását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ellenőrzi. A hatóság honlapján (www.naih.hu) megtalálhatóak a kamerarendszerek üzemeltetőinek feladatai és kötelezettségei is.
Elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag magánterületen alkalmazható, valamint nem alkalmazható kamera olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti (különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, stb.)
Kamerás megfigyelés esetén
az adatkezelőnek jól láthatóan jeleznie kell, hogy kamerás megfigyelés történik (pl. matrica kiragasztásával),
ha a felvételen szereplő személy kéri, akkor másolatot kell számára biztosítani,
az adatkezelésre vonatkozó legfontosabb információkról (megfigyelés célja, jogalapja, felvétel megőrzésének ideje) tájékoztatót kell készítenie, melyet szükség esetén a felvételen szereplő személy rendelkezésére kell bocsátani (szükség lehet ennek bizonyítására is),
a felvétel megőrzési idejének igazodnia kell az adatkezelés céljához (rendszeresen törölni kell, ami már nem szükséges).
Az elektronikus megfigyelőrendszerekre vonatkozó szabályokat az üzemeltetők szerint mutatjuk be, ezek alapján megkülönböztetjük
a magánterületi megfigyelést,
a társasházi megfigyelést,
a fedélzeti kamerák és kamerás drónok használatát,
a közterületi térfigyelést,
a vagyonvédelmi megfigyelést és a munkahelyi megfigyelést.
Magánterületi megfigyelés (otthoni kamerarendszer)
A kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett (közterületet, vagy más magánterületét nem rögzítő) megfigyelés esetén a felvétel tárolási ideje korlátlan, nem tartozik a GDPR adatvédelmi szabályozás hatálya alá. Azonban a magánterületeken végzett megfigyelésre is vonatkoznak az arányosság és célhozkötöttség általános szabályai, a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jog tiszteletben tartása. Ezek védelmén túl szabadon üzemeltethető megfigyelőrendszer.
Azaz a kamera folyamatosan és kizárólagosan a saját ingatlanunk területén történteket veheti, mely megfelelő beállítást vagy kimaszkolást (kitakarást, a kamera látószögének szűkítését) igényel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a közterületet érintő térfigyelő rendszer üzemeltetése garanciális szabályokkal biztosított állami monopólium, amely kizárólag a rendőrség és a közterület-felügyelet részére engedélyezett! Magánszemély nem helyezhet el ingatlanán úgy kamerákat, hogy azzal az utcán, közterületen közlekedő személyekről felvételeket készítsen, ez jogellenes kamerás megfigyelés. (Pl. ha a videó kaputelefon kamerája az utcára néz, nem adhat felismerhető képet az 1 méternél távolabb lévő személyről.)
Ebből fakadóan pl. a parkolóhelyre/járművünkre irányított, részben a közutat is figyelő magánkamera üzemeltetésére – még ha nem is a közterület megfigyelésének szándékával telepítik – magánszemélynek nincs jogszabályi felhatalmazása.
Kerülendő a más személy tulajdonában álló (szomszéd) ingatlan területére irányuló kamera használata is, amely birtokháborítási cselekményeknek minősül (zavarás fogalomkörében).
Társasházi megfigyelés
Lakóközösségek az élet-, testi épség és vagyonvédelem érdekében gyakran alkalmaznak a közös területek megfigyelésére kamerarendszert. A biztonsági kamerák társasházakban történő telepítésére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint minden más megfigyelőrendszerre, de figyelembe kell venni egyéb feltételeket is.
A társasházi lakóközösség, mint jogi személy kizárólag adatrögzítést végezhet. Az adatkezeléshez, adatfelhasználáshoz nincs jogosultsága, azaz sem az élő, sem a rögzített felvételeket nem nézheti meg más, kizárólag az adatkezelésre jogosult és felhatalmazottja, a felvételeket felhasználásra átadni kizárólag rendőrségi vagy ügyészségi eljárás keretében, lefoglalási jegyzőkönyv ellenében jogosult a rendszer kezelője.
A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet, a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat a társasház szervezeti-működési szabályzatába kell foglalni. (A szabályzatnak tartalmaznia kell az adatrögzítés jogalapját (pl. személy- és vagyonvédelem), az adatrögzítés kezdetét, az adatok tárolási idejét, az adatrögzítésért és a hatóságok felé felelős személyt, valamint az adatvédelmi biztos által adott nyilvántartási azonosítót.)
Gondoskodni kell a kamerarendszer üzemeltetőjéről, aki bejelenti az adatvédelmi nyilvántartásba a rendszert. A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. A kamerák felvételéhez csak a rendszer üzemeltetője férhet hozzá. A rögzített felvételek legfeljebb 15 napig őrizhetők meg, ezt követő időszakban csak például hatósági eljárásban való felhasználáshoz tárolható. A határidő után a nem használt felvételeket helyreállíthatatlanul törölni kell.
A kamerák nem irányulhatnak a külön tulajdonú lakás vagy nem lakás célú helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.
A kamerák által megfigyelt területre belépők figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan tájékoztatni kell az elektronikus megfigyelőrendszerről az üzemeltető és elérhetősége megjelölésével (minden bejáratnál). (Rögzítésre alkalmatlan kamera használata esetén, kamerás kaputelefonnál is jól látható módon kell elhelyezni a kamerákat, és fel kell hívni rá a figyelmet.) Azzal, hogy a társasház kihelyezte a tájékoztatást, nem szükséges külön hozzájárulást kérnie a házba belépő vagy ott lakó személytől, mivel a tájékoztatás alapján belépő személyek „ráutaló” magatartásukkal elfogadják a rendszert.
A videórögzítőt zárt helyiségben kell tartani.
A lakóközösség tagjaként bárkinek joga van megtagadni azon felvételek felhasználását, amelyeken szerepel. (Ekkor kitakarással lehet megoldani, hogy a felvétel bizonyítékul szolgáljon.)
Fedélzeti kamera (dash cam) és drónra (pilóta nélküli légijármű) szerelt kamera használata
Az utóbbi időben egyre gyakrabban megfigyelhető a közterületet rögzítő kamera a gépjárművekben, a testkamerák, motorosok, kerékpárosok bukósisakján is. A jelenlegi álláspont szerint, mivel a megfigyelés közterületre is kiterjed és a felvételkészítés célja sok esetben túlmutat a személyes használaton, a fedélzeti kamera használata általában nem tekinthető háztartási célú adatkezelésnek, tehát a GDPR szabályait alkalmazni kell az adatkezelés során.
Drón, bármely olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes. Ez alapján drónnak minősülnek a leggyakrabban alkalmazott távvezérlésű eszközök, ide sorolhatók a modellrepülőgépek, valamint a kisméretű, kamera nélküli játékok is (az is, ami játékboltban kapható). Az, hogy kire milyen szabályok vonatkoznak, attól függ, hogy hol és milyen drónt reptet.
Egyes drónkategóriák reptetése esetén, illetve bizonyos területeken művelettípustól függően bejelentés vagy engedély beszerzése szükséges. (A bejelentést az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé kell megtenni, illetve az engedélyt is ettől a szervezettől kell kérni.)
A törvény szerint minden olyan drónt regisztrálni kell, ami nem játék, illetve minden magánszemélynek vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát, aki játéktól eltérő eszközt működtet. (Játéknak nevezzük azt, amely megfelel a játékokra vonatkozó előírásoknak, 120 gramm alatti tömegű és adatrögzítővel, például kamerával fel nem szerelt, továbbá a távpilótától legfeljebb csak 100 méterre képes eltávolodni.)
A légtérhasználatot (akár 1 méterre történő felemelkedés esetén is) szigorú jogszabályok határozzák meg. Lakott területen belül csak eseti (engedélyes) légtér megléte esetén lehet drónt működtetni, viszont lakott területen kívül az általános szabályok szerint nem kötelező igénylése. Lakott terület felett külön engedélyt (eseti légteret) kell igényelni. A szabály alól mentesülnek a játékok.
A drónozásra vonatkozó szabályok megsértőivel szemben a rendőrség és a légiközlekedési hatóság járhat el.
Fényképek készítéséhez, azok felhasználásához és közzétételéhez jóváhagyást kell kérnünk az érintettől. A NAIH felhívja a figyelmet, hogy szabálysértést követ el, és bírságolható, aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ (a jogosulatlan használat önmagában is szankcionálandó, akkor is, ha nem készül felvétel, illetve, ha készül ugyan felvétel, de azon lakás, egyéb helyiség stb. nem szerepel), illetve aki a pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít.
A Btk. szerint büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, valamint aki az előbb részletezett megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A titokban történő megfigyelés a Btk. alapján büntetendő. Ha a személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelésére (így például: drónnal felvétel készítése, akár repülési engedéllyel rendelkezik az elkövető, akár nem, akár lakott területen követi el, akár nem, akár egyszeri, egyedi képfelvétel történik, akár tartós megfigyelés történt) jelentős érdeksérelmet okoz, továbbra is személyes adattal visszaélésként büntetendő.
Közterületi térfigyelés
Míg 2009. szeptember 1-ig kizárólag a rendőrség üzemeltethetett közterületi térfigyelő rendszert, ezt követően változott a jogi szabályozás és ma már az önkormányzatok által létrehozott közterület felügyeletek is telepíthetnek, működtethetnek térfigyelő rendszert, és végezhetnek ezzel kapcsolatos adatkezelést.
A közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésére szigorú előírások vonatkoznak, különösen, mivel ráutaló magatartással fogadjuk el a megfigyelés tényét.
A rendszer kiépítésének és működtetésnek célja a közrend, közbiztonság növelése, a lakosság biztonságérzetének növelése, a közterületek használatának figyelemmel kísérése, a közterületi rend biztosítása, jogsértő cselekmények megelőzése, vagyonvédelem, az önkormányzati tulajdon védelme.
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2019.12.18. napján döntött arról, hogy a város közigazgatási területén közterületi térfigyelő rendszert működtet. A felvételek kezelését a Martonvásári Polgármesteri Hivatal alkalmazásában álló közterület-felügyelő végzi. A közterület-felügyelő a térfigyelő rendszer adatainak kezelésére, az azzal készített álló- és mozgókép felvételek rögzítésére, törlésére, felhasználására, továbbítására, valamint a fentiekben nem említett bármely adat kezelésére, kizárólag a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényben, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak szerint jogosult.
A felvételek kizárólag rendőrségi, illetve hivatalból indult eljárások során használhatóak fel, polgári és egyéb célokra az nem adható ki! A felvételek rögzítése külön kameraszobában történik, ahová csak engedéllyel rendelkezők léphetnek be.
A kamerák mindenkori telepítésének helyszíne és az általuk mindenkori megfigyelt területek listája megtalálható Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a közterületi térfigyelő rendszerről szóló 28/2019 (XII.18.) önkormányzati rendeletének 1. függelékében. A rendelet megtalálható Martonvásár város honlapján az Önkormányzati Rendeletek menüpont alatt, illetve a Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu) honlapon.
Vagyonvédelmi megfigyelés
Ezen típusú megfigyelés célja a megfigyelt területen elhelyezett értékek személy- és vagyonbiztonsági szempontú kamerarendszerrel történő őrzése. (Ide tartoznak a tömegközlekedési eszközök és a bevásárlóközpontok is, pl.) A kamera nem irányulhat közterületre, kizárólag az őrzött területre. Az ott dolgozókat és az érintett területre belépőket a rendszer működéséről világos és egyértelmű módon tájékoztatni kell. A felvételeket, felhasználás hiányában, legfeljebb a rögzítéstől számított 3 munkanap (jogszabályban kiemelt esetben akár 30/60 nap) elteltével törölni kell.
Munkahelyi megfigyelés
Munkahelyen kamerás megfigyelést elsődlegesen az élet, testi épség, személyes szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, az üzleti-, fizetési-, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni.
A munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalót munkaidőben, munkaköri kötelességeinek ellátására vonatkozóan. Ennek megfelelően jogszerűen – a törvényi feltételek betartásával – alkalmazhat kamerás megfigyelőrendszert, illetve ezzel összefüggésben kezelhet személyes adatokat, és ehhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Az ellenőrzés azonban nem járhat az emberi méltóság vagy a személyiségi jogok megsértésével, és nem ellenőrizhető a munkavállaló magánélete sem (így nyitva tartási időben a „munkahelyi magánélet” tipikus színhelyein, pl. ebédlő, pihenő, mosdó, öltöző, orvosi rendelő, váró, nem lehet kamerát elhelyezni). Továbbá nem lehet a megfigyelés célja a munkavállaló magatartásának, szokásainak megfigyelése.
A kamerás megfigyelés megkezdése előtt a munkavállalókat tájékoztatni kell a kamerák elhelyezkedéséről, a megfigyelés alatt álló területekről, az adatkezelés jogalapjáról és céljáról, a felvételek tárolásának idejéről, a felvételek megismerésre jogosult személyek köréről, a munkavállalókat megillető jogokról stb.
Munkahelyen a kamerás megfigyelőrendszerekhez kapcsolódó adatkezelést abban az esetben kell bejelenteni az NAIH nyilvántartásába, amennyiben a megfigyelt területen látogatók, ügyfelek is tartózkodhatnak.
A jogsértések következményei
Az NAIH, mint hatóság regisztrálja a bejelentett kamerarendszereket, és szankcionálja a jogsértéseket.
Bírságot szabhat ki.
Elrendelheti a valóságnak nem megfelelő adatok helyesbítését, zárolását vagy törlését, illetve meg is tilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását.
Súlyosabb esetben elrendelheti a kamerarendszer leszerelését.
Ha az érintett (felvételen szereplő) személy betekintést kér a felvételbe, de az üzemeltető ezt jogellenesen megtagadja, a hatóság elrendelheti az érintett tájékoztatását.
Büntetőjogi kategóriába tartoznak a személyes adattal való visszaélések. Az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása, a jogosulatlan adatkezelés, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kisebb mértékű börtönbüntetéssel sújtható. Komolyabb büntetést von maga után a hivatalos személyként, vagy hivatalos eljárást színlelve történő visszaélés a személyes adatokkal, a más tulajdonában álló területen végzett elektronikus megfigyelés, az üzletszerűen elkövetett visszaélés.