arrow caret

Martonvásár

A grófnők városa, a kisvárosok grófnője

Martonvásár

Kastély, zene, szerelem

Martonvásár

Beethoven és a halhatatlan kedves városa

Martonvásár

tRendi kisváros

Martonvásár

Történelem és kultúra

Martonvásár

Természet és tudomány

Martonvásár

Agroverzum, Beethoven Múzeum, Óvodamúzeum

Martonvásár

Brunszvik kastély és parkja

Martonvásár

A kultúra és a közösségek kisvárosa

Ön itt áll: forummartini.martonvasar.hu

VISSZA A GYÖKEREKHEZ!

Évezredek óta meglepően erős köldökzsinórral vagyunk összekötve mindennel, ami zöld növényi élet, és ezt az utóbbi fél évszázad technológiai uralma sem tudta felülírni. Minden kertbarát kettőnél több példát tud arra, hogy miért jó a szabadban.
Összeszedtem azonban egy rendhagyóbb listát a kertben eltöltött szabadidő előnyeriől. 
Kezdjük a földes körmöknél: az általam is gyakran kultivált kertész-manikűr valójában nagyon jó hatással lehet az immun-rendszerünkre, a talajban és a növényeken található jótékony mikroorganizmusok révén. Egereken végzett kísérletek bizonyítják, hogy a sterilen tartott állatokban nagyobb az esélye az asztma, allergia vagy egyéb autoimmun betegségek megjelenésének. A kertészkedés mellesleg felér egy kiadós edzéssel, ráadásul a kertben sok olyan mozdulatsort végzünk, ami lassíthatja a csontritkulást. A szabadban a simogató napfény hatására termelődő D vitamin pozitívan hat csontjaink és immunrendszerünk egészségére, ráadásul a hangulatunkat is javítja. A rendszeres kertészkedés megelőzi vagy lassítja a demencia kialakulását. Ugye, hogy nem lehet elég korán elkezdeni? Ha mi magunk szeretünk is a kertben motozni, ez kevésbé igaz az ifjabb generációkra, akiket sokkal jobban leköt a kütyüzés. De miért is noszogassuk kamasz gyerekeinket egy kis önkéntes gazolásra? Egy igen konzervatív becslés szerint a fiatalok átlagosan napi 4 órát töltenek a telefonjukhoz láncolva. Ez bizony összeadódik, és egy most huszonéves fiatal esetében, aki várhatóan még 60 évet él, ez nyolc évet jelent. Nyolc évet a várható életéből! Megdöbbentő adat… A kamaszok nem mindig osztoznak a kert iránti rajongásunkban, pláne, ha munkáról van szó. De mindenki jó valamiben, főleg ha ők maguk választhatják meg feladataikat. Az egyik lányom például imád palántát ültetni, a másik inkább a gazolást választja. Adjunk nekik egy saját területet, duggassunk együtt újhagymát, vessünk borsót, örüljünk együtt az első önálló termésnek! Nagy esély van rá, hogy felnőttként visszatalálnak a korai gyökerekhez!

Menyhart Otília