Ha színjátszás, vállalkozás és Martonvásár, akkor az itt élőknek a MASZK előadásai és Bitó Péter neve biztosan eszükbe jut. Ezúttal a MASZK Egyesület vezetőjével Bitó Péterrel készítettünk interjút, amiben a kezdetekről, a családról, valamint Martonvásárról és természetesen a színjátszásról is szó esett.
MZ: Kérlek, először mesélj kicsit a kezdetekről, hogyan kerültél Martonvásárra?
BP: A párommal 1988-ban, 17 éves koromban ismerkedtem meg, akkor Tárnokon laktam a szüleimmel. Ők 1989-ben sajnos egy súlyos autóbalesetet szenvedtek és akkortól a Kupi család vett a szárnyai alá, azóta lényegében Martonvásárhoz kötődöm. A párom és Martonvásár egyből szerelem volt.
MZ: Ha Bitó Peti és Martonvásár, akkor színjátszás. Kérlek, oszd meg velünk, hogyan indult a MASZK! A közeljövőre milyen terveitek vannak?
BP: A martonvásári színjátszás kezdetét 1999 környékére teszem, amikor Provoda Jodessel színpadra állítottuk az “István a király” darabot és onnantól kezdve teljesen beszippantott a színház világa. Valami hiányzott az életemből, amit később a színjátszással töltöttem be. Főfoglalkozásom is volt, 1991 és 2007 között rendőrként dolgoztam. Később Kozma Milos megtalált egy szereppel és rávett, hogy menjek velük Marcaliba és környékére fellépni. Először talán inkább a mecénás barátot, mint a színész potenciált látta bennem. Tudni kell rólam, hogy amit elkezdek, azt lelkesen, mindent beleadva végzem. Ezer szállal tudok kötődni az adott dologhoz, ezért ebből sok konfliktus is adódik, többek között a feleségemmel is. A legtöbb esetben, ha belekezdek valamibe, akkor az egyéb dolgok háttérbe szorulnak, de a színházat is csak így érdemes csinálni. A MASZK-nak jelenleg ifjúsági, felnőtt és gyerek csoportja van mintegy 50 taggal. Az idén három darabot állítottunk nagy sikerrel színpadra, többek között a Primadonnákat. Október 21-én mutattuk be legújabb darabunkat, A padlás című musical-t, amit a nézők állótapssal fogadtak. A Primadonnáknak olyan nagy sikere volt, hogy ahol eddig játszottuk – egyébként már több, mint 10 előadás biztosan lement – ott már mindenhol lefoglalták a Padlás bemutatójára is a jegyeket. Ez egyben visszacsatolása is annak, hogy minőségi színjátszást csinálunk. Úgy látom, hogy magára a martonvásári színjátszásra a lakosság részéről is van igény. A Padlás két bemutatójára is három hét alatt elfogyott az előadásonkénti 250 darab jegy úgy, hogy a saját családomnak nem jutott belőle. A premier előtti estére, péntekre ezért egy nyilvános főpróbát hirdettünk meg, amire már szintén rengeteg az érdeklődő. A nézők korosztálya vegyes, a darabok választásánál ezt figyelembe kell vennünk. Korábban számtalan kamara darabot is készítettünk, de sok esetben azok nem voltak teltházas előadások, ezért inkább vígjátékokra váltottunk, ami utólag jó döntésnek bizonyult. Nyilván ezt a műfajt sem lehet mindig játszani, az emberek is igénylik a változatosságot.
Tele vagyunk tervekkel, sok ötlettel és ezek között szerepel A furcsa pár színpadra vitele is. A színház miatt sokszor „gátfutónak” is érzem magam, mivel ahhoz, hogy egy célt elérjek nagyon sok akadályon kell átugranom. Martonvásáron számos civil közösség van, amire büszkék vagyunk, de így sok esetben például a próbahelyszín keresése kapcsán akadnak konfliktusok. A logisztika egy akut probléma, ami sokszor kimerít, az ember elfárad benne, ugyanakkor a dolog másik oldala, hogy rengeteg segítséget is kapunk. Horváth Bálint alpolgármester úr nagyon támogat bennünket, de említhetünk számos helyi vállalkozót is. Ezt igazolja az, hogy egyik pillanatról a másikra egy nagyon szép raktárépületet kaptunk. Korábban nagy probléma volt, hogy a jelmezeket, díszleteket hol tároljuk, így ezzel ez a kérdés megoldódott. Talán a túlzott bürokrácia mindenhol megnehezíti a civil szervezetek működését, munkáját, de Martonvásáron minden támogatást megkapunk.
MZ: Mit gondolsz a városvezetés, az önkormányzat eddigi teljesítményéről? Jó irányba halad Martonvásár?
BP: Ha az elmúlt 10-13 év városvezetői teljesítményét értékelem, akkor negatívumként a korábban elmondottakat említeném. Ami viszont óriási elismerést érdemel, hogy a martonvásári közterületek, közösségi helyszínek elképesztő mértékben fejlődtek. Nekem nagyon tetszik, hogy egy családcentrikus, zöld kisváros épült. A játszótereken, utcákon kisgyermekes családok sétálnak, gyerekek játszanak, ami 10 éve szinte elképzelhetetlen volt. Úgy érzékelem, hogy Budapestről és más régiókból nagyon sok embert, főként fiatal párokat voltunk képesek idevonzani, akik többnyire már itt alapítottak családot. Azt gondolom, hogy az önkormányzatnál nagyon jó szakembergárda és városvezetői csapat dolgozik.
MZ: Jövő nyáron ismét önkormányzati választás lesz. Úgy értesültem, hogy te is indulsz képviselőként, ezt meg tudod erősíteni?
BP: Politikai ambícióim sosem voltak, soha nem ragasztok magamra semmilyen pártcímkét. Martonvásáron lakom, nekem Martonvásárért dobog a szívem! Az, hogy milyen logó van emögött, az lényegtelen, de a Martonvásári Polgári Összefogás Egyesület támogatását szívesen elfogadnám. Én itt szeretnék tenni a városunkért, a martonvásári emberekért.
Mihálovics Zoltán
