Óvodánkban hagyomány, hogy Benedek Elek meseíró születésnapján, szeptember 30-án közösen ünnepeljük a magyar népmese napját. Óvodapedagógusként fontosnak tartom, hogy hagyományainkat ne csak ápoljuk, hanem éltessük, vigyük elérhető és érthető élményként a legkisebb korosztályhoz.
Az utóbbi években kissé háttérbe szoruló népmesék rendkívül sok nyelvi gazdagságot rejtenek. A ritkán hallott népi kifejezések, szófordulatok nemcsak a szókincset bővítik, hanem megtanítanak arra, hogy gazdag magyar nyelvünket hogyan tudjuk változatosan alkalmazni. A népi világ tárgyai, eszközei és nem utolsósorban ruházata olyan elfeledett dolgokat, szavakat kelt életre, amelyekkel szinte csak itt találkozik a gyermek. Mindezek ismerete nélkül nem is érthető a népmese nyelve.
Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a népi játékok, dalok, táncok szerves részét képezzék az óvodai nevelésnek. A népi hagyományok, szokások éltetése fontos szerepet tölt be a nemzeti identitás, a magyarságtudat erősítésében és nem utolsósorban ezeken keresztül a hazaszeretetre nevelésben.
Ez alkalommal, A kisgömböc című mesét játszottuk el a gyerekeknek. A mese szereplőit szép, magyar viseletbe bújtattuk, kinek-kinek rangja, szerepe szerint. Néptáncos kolléganőnknek hála, sokféle ruhából tudtunk válogatni. A mesében szereplő katona, aki csakis huszár lehetett, szintén eredeti öltözetben pompázott. Mi, szereplők is megtapasztaltuk a súlyát ezeknek a régi viseleteknek, de minden kényelmetlenség eltűnt, amikor a gyerekek ámulva néztek ránk és azt mondták: „szép a ruhád!”
A mesében többször hangzott fel rábaközi, moldvai népzene, amire néptáncos lépésekkel táncoltunk és közönségünket az éneklésbe is bevontuk. Az előadás úgy ért véget, hogy a gyerekeket közös táncba invitáltuk, aminek örömmel tettek eleget. Az ovis sokadalom forgó tánca egy rövid táncházzal fejeződött be.
Másnap „mesetúrán” vettek részt óvodásaink, mely szorosan kapcsolódott az előadott meséhez. A csoportok az óvoda udvarán, hét állomáson mérettették meg tudásukat. A feladatok között volt kukoricamorzsolás, kukoricafosztás, malac etetése kukoricaszemekkel, disznótoros ételek és az ehhez kapcsolódó fűszerek felismerése, megnevezése, kakukktojás kiválasztása. A “kisgömböc” a tornapályán újra életre kelt és a gyerekeket akarta bekebelezni, akik ügyesen kicselezték és elfutottak előle. A sikeres próbatételek jutalma egy tálcányi kolbászos falatka volt, amit lelkesen fogyasztottak el “hétpróbás hőseink”.
„A jó magyar népmese az mindig az életre tanít” – vallja Toldi István mesemondó.
„Arra, hogy hogyan kell minden helyzetben embernek maradni, miképp kell megőriznünk a méltóságunkat, a büszkeségünket. Arra is tanít, hogy harcolni szemtől-szemben kell, a gonoszt pedig tisztelni, félni kell, de kötelező legyőzni. A népmese arra is felhívja a figyelmet, hogy amíg haladunk a célunk felé, segítséget kell nyújtani másoknak: ha egy rózsabokornak, akkor annak, ha egy kemencének, akkor annak, ha egy öregasszonynak, akkor annak. A mesében az is benne van, hogy a legreménytelenebb helyzeteknek is van megoldásuk.”
Aki nem hiszi, járjon utána!
Gintl-Kőrösi Erika
óvodapedagógus, báb munkaközösség vezető
