A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A martonvásári Óvodamúzeum (Óvodatörténeti Gyűjtemény) hazai és nemzetközi szinten egyedülállóan gyűjti és mutatja be az óvodáztatás történetét. Kiállítása a Martonvásáron élő Brunszvik Teréznek az 1828-ban nyitott, világelsők között létrejött első hazai óvodájától a XX. század második felének napközis óvodájáig mutatja be nemzetközi kitekintéssel a magyar intézményes kisdednevelés történetét.
A muzeális intézmény igen jelentős tárgyi, történeti dokumentum, és történeti fényképtárral rendelkezik, melyet egy több mint 5000 kötetes szakkönyvtár egészít ki. A múzeumot Harcsa Tiborné hozta létre Nyíregyházán, 1995-ben az Óvodamúzeum Martonvásárra költözött, azóta fenntartója és tulajdonosa Martonvásár Város Önkormányzat.
Az Óvodamúzeumnak az országban egyedülálló gyűjteménye jelentős művelődéstörténeti értékkel rendelkezik. Évente 11-15.000 látogató keresi fel kiállítását, ezzel Martonvásár turisztikai vonzerejéhez számottevően hozzájárul. Gyűjteménye, szakkönyvtára az óvodatörténet iránt érdeklődő kutatók és felsőoktatási hallgatók megkerülhetetlen kutatóhelye. Az évek során a múzeum által Martonvásár a hazai és külföldi óvodapedagógusok zarándokhelyévé vált.
A Martonvásári Települési Értéktár Bizottság 4/2014. számú határozatával döntött a Települési Értéktárba történő felvételéről.
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A martonvásári Beethoven Emlékmúzeum Beethoven Magyarországgal és a Brunszvik családdal kialakult szoros kapcsolatát mutatja be. A múzeumot 1958-ban hozták létre a martonvásári Brunszvik kastélyban. A kezdetek óta többször bővült kiállításban jelenleg négy teremben láthatóak korabeli dokumentumok, tárgyak és enteriőrök. A látogatók a kiállítás megtekintése mellett régebbi martonvásári Beethoven koncerteket követhetnek végig videón.
A kiállítás évi több mint 10.000 látogatójával nem csak hazai, hanem igen jelentős nemzetközi érdeklődésre tart számot a magyarországi Beethoven kultusz központjaként. Turisztikai jelentősége mellett a város egyik legjelentősebb művelődéstörténeti emlékhelye.
A Martonvásári Települési Értéktár Bizottság 3/2014. számú határozatával döntött a Települési Értéktárba történő felvételéről.
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
Mária Terézia királynő Bécsben, 1771. július 10-én kelt sajátkezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevelében Martonvásárt idősebb Brunszvik Antalnak (Liptóvár, 1709 – Alsókorompa, 1780) adományozza. A pergamenre írt tíz oldal lezárta Brunszvik Antalnak Martonvásár megszerzéséért folytatott több mint egy évtizedes küzdelmét és egyben megnyitotta városunk előtt a napjainkban kiteljesedő fejlődés felé az utat.
Idősebb Brunszvik Antal 1758-ban kötött bérleti szerződést Martonvásár akkori urával. Beniczky Sándorral a major és a birtok használatáért. Bérlőként is jelentős fejlesztéseket tett az uradalom kedvezőbb gazdálkodási feltételeinek megteremtéséért. A Budához közeli 7500 holdas birtok megszerzésének érdekében ráveszi Beniczkyt, hogy adásvétel helyett 20 000 forint fejében fogadja őt fiává, a falu középkori birtokosainak, a gersei Petheő család tagjánál pedig ajándék ellenében eléri, hogy mondjon le régi jussáról. Beniczky halálával Brunszvik Antal mint örökös gazdálkodott tovább a birtokon, megkezdte jobbágyokkal a major betelepítését, azonban a kamarai jóváhagyás elmaradt. Mária Terézia már korábban megígérte Nádasdy Ferenc horvát bánnak, Fejér vármegye főispánjának, hogy ha Beniczky Sándor fiú utód nélkül hal meg, ő kapja meg Martonvásárt. A birtok ügyében évekig húzódott a királynői döntés, de végül Brunszvik Antalnak az úrbérrendezés végrehajtásának érdekében tett szolgálatai, valamint felesége Adelffy Mária Moson mezővárosban található birtokát kastéllyal és egész az egész gazdasággal a kamarának cserébe felajánlva, ennek az oklevélnek a királynő általi aláírásával ő és örökösei lettek Martonvásár birtokosai.
A műkereskedelemben felbukkant oklevelet Martonvásár Város 2019 júniusában vásárolta meg antikváriumi árverésen. A város érdeklődő lakossága a Brunszvik kastély aulájában tekinthette meg a 2019-ben az augusztus 20-i ünnepség fénypontjaként a „Mária Terézia, Brunszvikok és Martonvásár – városunk új honalapítása 1771” című kiállításon.
Az adományozó levél címlapja; Az adományozó levél egyik lapja Martonvásár nevével; Mária Terézia királynő saját kezű aláírása az oklevélen
Városunk jelenéhez vezető történelmi úton ez az oklevél az egyik legjelentősebb mérföldkő. Ez az oklevél tette lehetővé, hogy Martonvásár kiemelkedjen a környező falvak közül, megteremtetve a lehetőségét, hogy a Brunszvik család otthont teremtsen itt magának, kialakítsa azt az európai szintű kulturális és azt újdonságokra nyitott, hazai átlagot messze meghaladó gazdálkodási közeget, melynek később a Dréher család, majd a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete valamint jogutódja és mindenekelőtt Martonvásár lakossága lett méltó örököse. Ezek a pergamenlapok tették lehetővé, hogy településünk várossá váljon, és ma a térség közlekedési és gazdasági centruma, országos és nemzetközi érdeklődésre számot tartó tudományos kutatóhely, kulturális központ és turisztikai célpont legyen. Az adománylevél által megalapozott Brunszvik-örökséget szervesen viszi tovább napjaink településfejlesztési stratégiája, az annak jegyében megvalósult és tervezett fejlesztések. Települési értéktárba történő felvétele lehetővé teszi, hogy városunk társadalmában minél jobban tudatosodjon a helyi múlt ismeretének fontossága.
A Martonvásári Települési Értéktár Bizottság 1/2020.(VI.3.) számú határozatával döntött a Települési Értéktárba történő felvételéről.
A települési értéktár bizottság
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Települési Értéktár, Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról szóló előterjesztést és a Települési Értéktár létrehozását határozza el és az alábbiak szerinti Települési Értéktár Bizottságot hozza létre:
Tagjai:
Gucsek István,
Miklós Gergely,
Pletser Tamás
A Képviselő-testület a Települési Értéktár megalakításával és működésével kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan az előterjesztés mellékletét képező működési szabályzatot elfogadja, valamint felkéri a Polgármestert, hogy a testület döntéséről a Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnökét tájékoztassa.
